CSINGERVÖLGYI BAKANCSLISTA
CSINGERI BAKANCSOS LISTA
Bakancslista – Látványosságok Csingerben
Egy kis barangolásra hívjuk Önöket Csingerben. A városrész bejárására három útvonalat javaslunk.
1. Útvonal
Ha egy kisebb körben, az egykori lakott településen nézünk körül, először a Csingervölgy mozdony tűnik fel.
A Csingervölgy mozdony
A mozdonyt 2007. évi bányásznapi ünnepségek alkalmával avatták fel, 1890 és 1953 között szolgálta a bányát, a bányászokat, hordta a szenet. Nevét első szolgálati helyéről kapta. A mozdony a Közlekedési Múzeum tulajdonában van, kezelője Ajka város önkormányzata. Ajkáról, miután megszűnt a helyi vasúti közlekedés az egykori bányák területén, 1978-ban Kismarosra került, ahonnan óriási civil összefogással, a város és a vasutasok támogatásával sikerült hosszú hányattatás után hazatérnie. A mozdony, amely a Bécsújhelyi mozdonygyárban készült, a maga idejében a legkorszerűbbnek számított. A szakirodalom ebből a típusból más hazai példányt nem ismer.
A következő látnivaló a Tomor Sándor téren a kápolna.
IV. Boldog Károly király kápolna
A csingeri kápolna építése a helyi bányásztársadalomnak régi vágya volt és már Mindszenti József veszprémi püspöksége alatt készültek tervek. A háború után nem kedvezett sem a politikai, sem a gazdasági légkör a templomépítésnek. Kitartó, áldozatos munkával az ezredforduló éveiben Tomor Sándor plébános vezetésével került sor a bányászok régi álmának megvalósítására. A kápolna terveit Lohrmann Mária építész készítette. Az első főoltárképet Fülöp Lajos festőművész, az ólomüvegablakokat Tóth Erzsébet üvegművész alkotta. A kápolnát 2006 júliusában avatták fel.
A kápolnát bányászkápolnának is hívjuk, nemcsak az építtető szándéka, hanem fontos jelképek miatt is. A toronyból minden nap 14 órakor, az egykori bánya műszakváltásakor harangjáték szólal meg, a Bányászhimnusz dallamából, amelyet először 2009. január 14-én, a csingeri bányász szerencsétlenség 100. évfordulóján hallhattuk. A torony homlokzati oldalán bányászalakkal díszített órát helyeztek el a tragédia centenáriumán, erre utal a 2 évszám: 1909-2009. A kápolna harangján Szent Borbálához kötődő idézetek olvashatók, a nemzeti és a vatikáni zászló mellett egy bányász zászló is helyet kapott. Az évek során a főoltárkép új helyre került, így most az oltár falán Farkas Tibor bódéi képzőművész alkotásai kaptak helyet: egy Jézus festmény, IV. Boldog Károly királyt ábrázoló dombormű és egy Szent Borbálát ábrázoló kép. Érdekesség még az örökmécses tartó, amely a bányászok lámpáját idézi. A kápolna Tomor Sándor szándékából és akaratából, Ajka város és sok hívő támogatásával készült, a kivitelezési munkákat a Bercsényi Miklós Szakunkásképző Iskola szakoktatói és diákjai végezték. A terv megvalósítását Horváth Károly, a bódéi egyházközség világi elnökének szervezőmunkája fogta össze.
Folytatva utunkat jobb oldalon először a Kriptongyár egykori épületét járhatjuk körbe. A gyár fölött, a domboldalon található a csingeri temető, ahol Molnár Gábor író alussza örök álmát.
Ha visszatérünk a főútra, a Bányászati Emlékparkban tehetünk egy sétát, és elérünk az egykori bányaközpont épületeihez, a Központi telepre, ahol a bányaigazgatóság mellett felszíni, a bányát kiszolgáló műhelyek sorakoztak egykor. A központi iroda falán tábla őrzi az ’56-os bányászáldozatok emlékét. A központi iroda mellett közvetlenül található az egykori feladóállomás, ahonnan a csilléken szállították a szenet a szénosztályozóra.
A Központi telepről tovább haladva a település végén található az úgynevezett Börköskút, amely máig ellátja tiszta forrásvízzel az egykori bányász lakótelep lakásait. Innen az út az erdőn át az egykori Felsőcsingerbe vezet.
2. útvonal
Ha Alsócsingerből az erdőben folytatjuk utunkat, a Molnár Gábor Parkerdőn sétálunk végig. A Parkerdőben az egykori Ármin-akna helyreállított és újonnan létrehozott épületei őrzik a Bányászati Múzeum kincseit. Tovább sétálunk az erdőben, és egy olvasókabinhoz érünk, melyet az olvasni vágyó turistáknak alakítottak ki. Megfelelő téli időjárás esetén sokan élvezik a szánkópályát, sajnos a sípálya nem üzemel. Egy kis pihenő után a hegyen keresztül lesétálhatunk az egykori Felsőcsingerbe, mely földúton megközelíthető.
Felsőcsinger települést, amely első volt a kolónia lakott részei közül, az idő elsodorta. Emléktábla őrzi csupán a helyét az Úrkútra vezető út egyik oldalán. Másik oldalán a látogatók az 1909-es bányaszerencsétlenség áldozatainak állított emlékművet tekinthetik meg a felsőcsingeri temetőben, amely az első bányásztemető volt. Itt található az 1909-es bányász szerencsétlenség áldozatainak a bánya vezetősége által állított monumentális emlékműve. Érdekessége még, hogy itt nyugszik az első tanító, Szám Lőrinc családjának több tagja, a temető másik felében pedig Molnár Gábor író nagyszülei, akiknél gyerekkora felejthetetlen nyarait töltötte.
3. útvonal
Ha nagyobb körben tájékozódunk, akkor az egykori Jókai bánya területre érkezünk, ahol egy játszótér vette át a helyét az egykori üzemi épületeknek. A bánya egykori helyén egy emléktábla tiszteleg az itt dolgozók küzdelmes munkája előtt. Néhány kilométerrel beljebb az erdőben épült a Hubertus Erdészeti Erdei Iskola és Turistaszálló. Innen indul a Sárcsikúti tanösvény. Az úton tovább haladva Sárcsi-kútra érünk, amely kedvelt kirándulóhely.
Ha az erdőn keresztül visszafelé indulunk a Molnár Gábor Parkerdőbe, az erdei olvasókabinnál megpihenhetünk, olvashatunk egyet, és utunk vége ezen a körön az ajkai Bányászati Múzeum épületegyüttese.
Kellemes barangolást kívánunk!