Értéktár – Bakonygyepes

 

Áment Márton helytörténeti könyvei

 Áment Márton 1947. november 17-én született Bakonygyepesen. 1966-ban az Ajkai Bródy Imre Gimnáziumban érettségizett. 1972-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1972-től az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó dolgozója. Itt különböző munkakörökben dolgozott (fejlesztőmérnök, fejlesztési osztályvezető, üzemvezető).

Szülőfaluja múltja iránt fiatalkora óta érdeklődött, de a múlt kutatásával csak nyugdíjba vonulása után, 2005-től kezdett intenzíven foglalkozni. Főleg szülőfaluja történetével foglalkozott, de kutatta és megírta a vörösiszap-katasztrófától megmenekült kolontári Szentkút történetét is. Munkái során nemcsak a bakonygyepesi eseményeket, történéseket dolgozza fel, hanem foglalkozik az adott kor társadalmi viszonyaival, összefüggést keresve a magyarországi eseményekkel.

Településünket először 1212-ben említik, mint erdőt Silva Gepus néven. Oklevélben 1218-ban szerepel Gepus néven. A gyepes név a magyar eredetű gyepű, élő sövény képezte akadály szóból származott. A török időkben 200 évig lakatlan. 1746-tól telepítik újra. Főleg magyarok, de németek is jöttek. 1773-ban az új népességet magyarnak írják össze, akik a római katolikus hitet vallják.

Elődeinknek küzdelmes volt az életük. Az újratelepítés után talpra állt a falu és élte a maga megszokott életét a szomszédos falvakkal együtt. A népesség alig változott az évszázadok során, 300-350 fő között volt. Ez a kis létszám, valamint az, hogy vallásilag homogén volt, sok mindent meghatározott, illetve befolyásolt a falu és az itt lakók életében. 1977-ben Ajkához csatolták Bakonygyepest, ami kedvezőleg hatott a településre.

Helytörténeti kutatásainak eredményeként az alábbi könyvei jelentek meg:

2008: A világháborúk bakonygyepesi krónikája

2010: Bakonygyepes temploma, hitélete és vallási hagyományai

2011: A kolontári-devecseri Szentkút

2014: Bakonygyepes története

2015: Bakonygyepes 800 éves ünnepe

2015: A pedagógus Aporfi házaspár (társszerző Aporfi Lászlóval)

2017: A kolontári-devecseri Szentkút (második, bővített kiadás)

2019: Bakonygyepes fotóalbuma

2021: Bakonygyepes az AJKA60 versenyben

 A megjelent helytörténeti könyvek részletesen leírják a címükben jelölt témákat, eseményeket, ezen kívül az emberek akkori életét, valamint a bakonygyepesi hagyományokat, beleértve a vallásiakat is.      

 

Címer

Gyepes jelképe, „címere” 2009-ben készült, amikor Ajka várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepelte. Az évfordulós előkészületeket végző szervező bizottság egyik munkacsoportja a Szimbólum Bizottság. Bakonygyepesről Áment Márton volt a munkacsoport tagja. Ennek volt a feladata az egykori városrészt alkotó falvak, településrészek jelképeinek, „címereinek” megalkotása a sajátos heraldika szabályainak legmesszebbmenőkig történő megtartásával.

Gyepes „címerének” magyarázata a következő:

Alsó mező:

 Egy védelmi rendszert jelképez. A Gyepes név a gyepű szó származéka, amely erdőszövedék képezte akadályt jelent. Ez arra utal, hogy az itt lévő erődrendszer hajdan beletartozott a határvédelmi gyepűrendszerbe.

Felső mező:

Bal oldalon: egy búzakalász csokor van sarlóval. a régi, szinte egyedüli megélhetési forrásra utal. Ugyanis a falu lakói csak földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak a XX. század közepéig.

Középen: az 1910-ben épült templom az aktív vallási életre utal. Az újratelepítéstől a II. világháborúig csaknem 99 %-ban római katolikus vallásúak lakták a falut.

Jobb oldalon: egy gólya látható. A falu kedvenc, tisztelt madara volt. Úgy tartották, szerencsét hoz a falunak. Régebben három pár is költött községünkben.

Színösszeállítás: piros, fehér, zöld, amely a magyar nemzeti színre utal.

 

 

 

 

 

 

 

Emlékművek

 Háborús Emlékmű

 A bakonygyepesi Művelődési Ház melletti tér déli részén található. A világháborúban részt vett bakonygyepesi katonáknak állít emléket. Avatása 2008. október 12-én volt. Az Emlékművet Bakos Frigyes ajkai plébános áldotta meg.

Minden évben a Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak az Emlékműnél, tisztelegve az elesett katonák emléke előtt.

Állíttatta: Pék Attila önkormányzati képviselő és a Gyepesi Örökségünk Egyesület. Készítette: Varga Sándor.

 

 

 

 

 

 

 

1848-as Emlékmű

 A volt iskola előtti téren található. Avatása 2014. március 15-én, a szabadságharc 166. évfordulóján koszorúzással egybekötött ünnepségen avattak fel. Az Emlékművet Bakos Frigyes ajkai plébános áldotta meg.

Az 1848-as gyepesi honvédtiszteknek, honvédeknek és a nemzetőröknek állít emléket, akik név szerint szerepelnek az Emlékművön. Minden évben március 15-én koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak.

Állíttatta: Gyepesi Örökségünk Egyesület és Pék Attila önkormányzati képviselő. Készítette: a Baumidex Kft. A márványtáblát a név felírásokkal Szabó Zalán kőfaragó mester készítette.

 

Keresztút, kálvária

A templom északi részén, a plébánia mögött lévő templomkertben található. A templomkert 2016-2018-ban lett kialakítva.

A kálvária 14 állomásból és három keresztből áll. A három kereszt egy mesterségesen épített dombon van, a középső kereszten a megfeszített Krisztus testével. A 14 állomás ezt a dombot veszi körül, félkörben övezi.

Az állomások 2018-ban készültek. Az egyes állomások alsó részét (talapzatát) a Baumidex Kft. készítette. A felső része grafitszürke gránit anyagból készült, melyre Szabó Zalán kőfaragó gravírozással vitte fel Simon András grafikus művész stáció képeit.

Ugyancsak 2018-ban történt a három kereszt felállítása is. A mesterségesen épített dombot és a három kereszt felállítását szintén a Baumidex Kft. készítette.

A keresztutat 2018. május 21-én, pünkösdhétfőn szentelte fel és áldotta meg dr. Takáts István érseki kancellár. Ekkor Bakonygyepes plébánosa Sándor Mihály atya volt.

A keresztutat állítatták:

  • Bakonygyepes lakói, akik Ajka 800 éves versenyében kapott 2 millió forint nyereményt ajánlották fel.
  • Gyepesi Örökségünk Egyesület
  • Ajka város önkormányzata
  • Pék Attila önkormányzati képviselő

A templomkertet és annak parkosítását a község lakói társadalmi munkában végezték el. A szükséges gépi munkákat szintén társadalmi munkában a Baumidex Kft. végezte.

2023-ban egy Imahely kialakítására került sor. A kálvária domb keresztek felőli oldalán egy 140×110 cm-es nagyságú „Imakő” készült. Az Imakő anyaga grafitszürke gránit, melyre az ima szövegét Szabó Zalán kőfaragó vitte fel. Az Imakövet a Baumidex Kft. állította fel.

Az Imakőt 2023. június 11-én Úrnapkor, az úrnapi körmenet keretében szentelte és áldotta meg Sándor Mihály plébános.

A templomkertben a keresztút mentén az alábbi vallási hagyományokat tartják itt:

  • Nagypénteki keresztúti ájtatosság liturgiája a plébános vezetésével
  • Húsvéti feltámadási körmenet
  • Úrnapi sátrak készítése
  • Úrnapi körmenet

2023-ban Veszprém városa volt Európa Kulturális Fővárosa. Ezen programok egyike alapján egy új zarándokútvonalat létesítettek Via-Calvaria – A Csendhegyek útja címmel. Ez egy olyan észak-dunántúli túraútvonal, amely 14 település (Bakonybél, Bakonygyepes, Bakonynána, Barnag, Gyulafirátót, Jásd, Lókút, Magyarpolány, Márkó, Olaszfalu, Szentjakabfa, Városlőd, Vöröstó és Zirc) Kálvária építményeit köti össze egymással. Az út gyönyörű tájakon, a Bakonyban és a Balaton-felvidék dombjain halad át egyik kálváriától a másikig. Útközben pedig elcsendesedésre alkalmas helyeken („csendhegyeken”) időzhetnek el a zarándokok.

Az egyes kálváriáknál kihelyezett QR- kódok segítségével megismerhetik az adott szakrális építményeket és azok környezetét.

Ennek a Via-Calvaria zarándokútvonalnak egyik állomása a bakonygyepesi kálvária is.

 

Lourdesi-barlang

A templom és a Szentháromság szobor közötti részen található. A barlangot 2009 őszén Glózer László építtette, az építő Penk Márton kőműves volt. 2010. február 11-én a lourdesi Szűz Mária jelenésének 152. évfordulóján szentelte és áldotta meg Szabó Zoltán káplán.

A barlang a lourdesi jelenést „mutatja”, ahol Bernadett elragadtatásba esve térdelve hallgatja a Szűzanyát.

 

 

Templom

 A templom neoromán stílusban épült. A szentéllyel együtt 25 méter hosszú, 8,3 méter széles és kb. 8 méter magas. A templomhoz épített torony 4,5×4,5 méteres alapterületű és 18 méter magas. A torony tetején a kereszt 2 méter. A templomhoz csatlakozik a délkeleti oldalán egy 12 négyzetméteres alapterületű sekrestye.

A templomot Péller Pál gyepesi születésű veszprémi apátkanonok a saját költségén 60 ezer koronáért építtette, majd kifestette és felszerelte oltárral, szószékkel, orgonával és padokkal, továbbá bekerítette a külső részt sodrony kerítéssel.

A templomot 1910. augusztus 15-én szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Kránitz Kálmán püspök, veszprémi prépost-kanonok. Nagyboldogasszony ünnepe (Szűz Mária mennybevételének ünnepe) augusztus 15-én van. Ez a község búcsújának napja.

Főoltár

A főoltárt 1910-ben, a templom építtetője, Péller Pál készíttette. A készítő Lewisch Róbert szombathelyi szobrász és oltárépítő. A fő alak egy domborművön a mennybe felmenő Szűz Máriát ábrázolja két angyal kíséretében. A dombormű alsó részén két angyal egy táblát tart, melynek felirata: AVE MARIA. A jobb oldalon Szent Flórián (árvizek és tűzvészek ellen védő szent), a baloldalon pedig Szent Vendel (a pásztorok védőszentje) szobra áll. Középen van a tabernákulum, vagy szentségház, ahol az Oltáriszentséget őrzik.

Mellékoltár

Előzőleg az oltár Sopronban a domonkos rendi diákotthon (Juliáneum) kápolnájában volt. Innét Bognár Gábor bakonygyepesi születésű, harmadrendi domonkos szerzetes ajándékaként került a templomunkba. Az oltár tetején kitárt karral egy Jézus Szíve szobor áll.

Az oltárt 1997. május 25-én P. Mozsolits Antal O.P. dominikánus atya szentelte, illetve áldotta meg.   

 Szószék

 A szószék, vagy prédikálószék az igehirdetés színhelye. Hatszögletű, elülső felületén a négy evangélista Szent Máté az angyallal, Szent Márk az oroszlánnal, Szent Lukács a tulokkal és Szent János a sassal látható.

A szószék egy baldachinnal van kiegészítve, amely egy hatszögletű „mennyezet”. Az alsó felén egy galamb látható, amely a Szentlélek jelképes ábrázolása. A tetején középen a Jó Pásztor szobor áll. Jézus kezében pásztorbot, a nyakában pedig egy bárány.

A szószéket is Péller Pál készíttette 1910-ben Lewisch Róbert szobrász és oltárépítővel. 

Jézus Szíve szobor

 Az ember nagyságú szobor fából készült. 1913-ban Felber Vendelné „csodás” gyógyulásáért ajándékozta a templomnak a Felber család. A nagy beteg fiatalasszonyt, akiről az orvosok lemondtak, kívánságára kivitték a kertbe, és szekéren a mezőre is elvitték. Közben férjével együtt Jézus Szívéhez fohászkodtak és fogadalmat tettek, ha meggyógyul, egy Jézus Szíve szobrot ajándékoznak a gyepesi templomnak. A beteg meggyógyult (85 éves korában halt meg) és fogadalmukat teljesítették.

 

Emlékszoba és régi tárgyak kiállítása

A közösségi házunkban, a volt iskola épületében találhatóak.

Régi tárgyak kiállítása

2018-ban kezdték a régi használati tárgyak összegyűjtését a községben. A közösségi ház egy 15 m2-es szobáját és 22 m2-es volt konyháját rendezték be főleg a 20. században használt tárgyakkal. A kiállítást Angermayer Judit muzeológus, az Ajkai Múzeum vezetője nyitotta meg 2019. június 10-én.

Láthatunk itt (a teljesség igénye nélkül): konyhai felszereléseket (kredenc, asztali tűzhely, vejlingok, tejeskannák, étkezési eszközök), falvédők, mosakodó lavor, bölcső, régi vászonruhák, régi sváb ruhák, kászli, régi üvegek, régi üveg és porcelán figurák, parazsas vasalók, rádiók, fényképezőgépek háztartási mérlegek, stb.

A régi tárgyak gyűjtését folyamatosan végezzük. Felajánlásokat továbbra is szívesen fogadunk.

A kiállítás végleges, de nem állandó nyitva tartású, a látogatáshoz bejelentkezés és időpont egyeztetés szükséges.

Emlékszoba

 Az Emlékszobát (30 négyzetméter területű) 2007 őszén, Dóczy László plébános halála (Sopronban halt meg) után létesítették. A plébános hagyatékából Bognár Gábor segítségével megkapták személyes tárgyainak egy részét, amit itt állítottak ki. Ebben látható, a teljesség igény nélkül íróasztala, írógépe, ülőgarnitúrája, imazsámolya, teás és kávés készlete, sakktáblája, elsőáldozói keretezett képe, II. János Pál pápával való találkozás oklevele, valamint közel száz fényképe az életéből, valamint papi ruházatának egy része is.

Közel hatvan évig éltek Bakonygyepesen premontrei apácák, akik a bakonygyepesiek hitéletét nagyban befolyásolták. Az ő emlékükre hálából megemlékeznek az Emlékszobában elhelyezett tárgyaikkal, illetve egy táblán elhelyezett, róluk szóló fényképekkel.

Itt kap helyet Aporfi Mihály kántortanító, igazgató néhány fényképe (1930-ban készült esküvői csoportképe) és néhány használati könyve.

Itt látható továbbá egy mobil „gyóntató szék”, az első templom örökmécsese (hiányosan), két tabernákulum, valamint régi vallási témájú fali képek, melyek régebben az első szobák („tiszta szobák”) falait díszítették.

 

 

 

Nyugdíjas klub énekkara és színjátszó csoportja

A gyepesi nyugdíjas klub 1998 decemberében alakult Gyepesi Örökségünk Nyugdíjas Klub névvel. A megalakulást követően az énekelni szerető asszonyokból hamarosan 4-5 fő összeállt, akik főleg a karácsonyi rendezvényeken énekeltek. Majd 2000 elejétől kialakult egy 10-15 fős csapat, akik már a gyepesi rendezvényeken részt vettek és szerepeltek. Ez a csapat 2005-től 20 főre bővült. 2021-ben az énekkarnak 25 tagja volt.

A nyugdíjas klubnak van egy színjátszó csoportja is, amelynek tagjai főleg az énekkar tagjaiból kerülnek ki.

Az énekkar karnagya, szakmai irányítója Grőberné Adorján Renáta. Ő állítja össze a programokat és ő is tanítja be azokat. Állandó zenei kísérő rajta kívül Pék Attila. A csapat menedzsere Samu Imréné, aki főleg a más településeken való fellépést szervezi és koordinálja.

Szinte minden bakonygyepesi rendezvényen fellépnek. Ezekből kiemelhetjük a nyugdíjas farsangot, a karácsonyi gálaműsort, ahol énekelnek és színdarabot is előadnak, de énekelnek a Március 15-i és a Hősök Napja ünnepségen is.

2005 óta minden alkalommal, amikor megrendezték, részt vettek Zircen a bazilikában megrendezésre kerülő Egyházi Kórusok találkozóján. 2010 óta más településeken (Magyarpolány, Ajkarendek, Ajka, Városlőd, Kislőd, Noszlop, Herend, Kiscsősz, Nagytárkány), azoknak rendezvényein is szerepeltek. 2015 óta rendszeresen részt vesznek a megyei szintű rendezvényeken, kiemelve néhányat: Balatonfűzfő megyei nyugdíjas Színjátszó Fesztivál, ahol a közönség szavazata alapján elsők lettek; Balatonfüred Népdalkörök, kórusok, szólisták, hagyományőrzők találkozója; Herend Nyugdíjasok Szenior Találkozója.

2019-ben indultak az országos szintű Nyugdíjas Ki mit tud versenyen. Sikeresen szerepeltek az elődöntőben (Veszprém), majd a középdöntőben (Harkány). A döntő Harkányban volt, ahol katonadalokkal léptek fel. „Kiemelt arany” minősítést értek el.

 

 

 

 

 

 

 

Hétköznapok példaképei , akikre büszkék vagyunk

Interjú Molnárné Samu Máriával

Molnárné Samu Mária Bakonygyepes városrészben lakik. Nyugdíjas pedagógus. Szabadidejében fest. A városrészünk kulturális életében is aktívan részt vesz. Ezekről beszélgetünk részletesebben vele.

Beszélgető partnere: Áment Márton.

Beszéljünk először pedagógus pályájáról. Milyen szakos, hol tanított?

 Magyar-történelem szakos vagyok, de a 40 éves pedagógus pályámon tanítottam etikát és hon-és népismeretet is. Ezeket is nagyon szerettem. Egy évig Csabrendeken tanítottam képesítés nélkül, majd Ajkára kerültem, s nyugdíjazásomig a Kossuth Lajos iskola (később Borsos Miklós iskola) tanára lettem. Hosszú évekig munkaközösség-vezető voltam, s a Kossuth anyanyelvi verseny elindítása és lebonyolítása is a nevemhez kötődik.

Mióta élnek Gyepesen?

 1989-ig Ajkán laktunk, majd családi házat építettünk, s ’89 áprilisában költöztünk Bakonygyepesre.

Festményeiből már két alkalommal is volt kiállítása a gyepesi művelődési házban. Az első 2018-ban volt, ami nagy sikert aratott. A megnyitón kb. 80 fő vett részt. Az ezt követő két hétben is még több mint 50-en megnézték. Mikor kezdett festeni?

Kb. 2013-ban próbálkoztam a festegetéssel saját kedvtelésemre. Kikapcsolt, feltöltött, örömöt találtam benne. Az első néhány képemet temperával készítettem még rajzlapra, majd megpróbáltam az olajat vászonra. Azóta is azzal dolgozom.

Tanult valamikor festészetet? Kitől? Milyen festői irányzatot követ? Milyen témájúak a festményei? Kedvenc témája? 

Rajzolni mindig szerettem, kiskoromtól fogva. Édesapám is szépen írt, gyönyörű betűkkel, édesanyám pedig csodálatosan kézimunkázott fiatalasszony korában. Biztos, hogy örököltem tőlük is valamit, de a festést teljesen autodidakta módon kezdtem el. Csatlakoztam az interneten 2-3 festőcsoporthoz, ahol sok segédanyaggal, videóval találkoztam, ezekből is sokat tanultam. Bemutattuk egymásnak az elkészült képeinket, ha szükség volt rá, tanácsokkal, ötletekkel bátorítottuk, segítettük egymást. Ez a tagság a mai napig tart, több pályázaton is részt vettem, sikeresen. Nagyon szeretem a csendéleteket, a különböző életképeket, a gyermekábrázolásokat és a nőalakok megformálását is. Sokszor egy-egy érzést is a vászonra vittem. Mindig arra törekszem, hogy szép, hangulatos legyen, s visszatükrözze az én egyéniségemet, amilyen én vagyok. Az irányzatok közül többel is próbálkoztam. Főleg a realisztikus ábrázolás jellemző a képeimre, de festettem absztraktot is, és az impresszionisták is nagy hatással vannak rám. Az évszakok is arra ösztönöznek, hogy a rájuk jellemző hangulatot, eseményeket megörökítsem. Sokat fotózom, nyitott szemmel járok, gyűjtöm a későbbi témákat.

Hol voltak még kiállításai? 

A gyepesi kiállításaim mellett nagyon büszke vagyok a nagypiritire, 2022 júniusában. Már régóta terveztem, hogy gyermekkorom helyszínén is bemutatkozhassak. Sokan megtiszteltek jelenlétükkel, de nem csak a faluból, hanem egész távoli vidékekről is. 2023 áprilisában pedig a Malomvölgyi Hóvirágok Alapítvány meghívására Zalaszántón, a Gersei-Pető Kúriában mutathattam meg festményeimet, összekötve egy irodalmi előadásommal. Tervezek még kiállításokat, gyűjtöm hozzá az újabb festményeimet. Nagyon megtisztelő nekem, hogy sokan kíváncsiak rá, s rengeteg biztatást kapok, hogy folytassam.

Van-e a családban, aki fest, vagy érdeklődik a festészet iránt?

Rajtam kívül más nem festett (fest) a családban, de főleg a lányunokáim: Emma, Panna, Maja nagyon ügyesek, érdeklődőek. Szeretnek festegetni, a két nagyobbal közös alkotásaink is születtek az elmúlt 3-4 évben. Ezek csodálatos élmények, talán folytatják azt, amit én elkezdtem. Az unokáim a legnagyobb csodálóim, nagyon büszkék rám.

Városrészünk kulturális életébe is bekapcsolódott. 2019-ben egy családi napot szerveztünk, melynek főszereplői a gyerekek voltak. Ennek egyik szervezője volt. A mesesarkot Ön vezette. Emlékezik még rá?  

Miután nyugdíjba mentem, abban biztos voltam, hogy a városrészemnek szívesen segítek olyan programokban, ami az irodalommal kapcsolatos. A pedagógus mivoltomat nem tudom és nem is akarom megtagadni, ezért szívesen segítettem akkor verseket, jelenetet keresni, azokat betanítani. Örültem a gyerekek sikerének. A mesesarokba is sokan odajöttek, több mesét is felolvastam. Látva az érdeklődő gyermekarcokat, érdemes volt elvállalnom. A szombathelyi unokáim is aktív résztvevői voltak ennek az eseménynek, Emma a rajzpályázat 1. helyezettje lett.

2022-ben Közmondások, szólások, szállóigék címmel, 2023-ban pedig Költők és múzsák. Múzsák az irodalomban címmel tartott előadást. Ezekről kellene beszélni.

Mivel magyar szakos tanár vagyok, szerettem volna irodalmi és nyelvtani előadást tartani a gyepesi lakosoknak. A közmondások, szólások eredete jelentése minden korosztályt érdekli, ezért is választottam ezt a témát. Kisiskolás korunktól felnőttkorunkig nap mint nap találkozunk ezekkel a bölcsességekkel, megfigyelésekkel. Apáról fiúra szállnak, a mindennapi beszédünkben is gyakran használjuk őket. Hogy még érdekesebbé tegyem az előadásomat, képrejtvényekkel, játékos feladatokkal színesítettem, bevonva a hallgatóságot is. Sokszor hangzott fel jóízű nevetés, mindenki vevő volt erre a játékra. Sokan megtiszteltek jelenlétükkel, a városrészen kívül távolabbi vidékekről is eljöttek. Az irodalmi előadásomban a teljesség igénye nélkül próbáltam felidézni neves költőink, íróink és múzsáik kapcsolatát a megismerkedésüktől a beteljesült vagy a beteljesületlen szerelemig bezárva. A témaválasztásért a közönség nagyon hálás volt, az általam idézett vers-és levélrészletek sokaknak ismerősek voltak. Visszarepítette őket a diákkorukba, de sok olyan érdekességet is hallottak, ami korábban ismeretlen volt számukra. Próbáltam itt is színesebbé tenni az előadásomat különböző játékos feladatokkal, bevonva a szépszámú hallgatóságot. Úgy tapasztaltam a visszajelzésekből, hogy szívesen hallgatnának még hasonló előadásokat.

A Modern Ajka versenyben is számítanak Önre. Miben tudna segíteni?   Lesz rajz és festmény pályázat. Ezek zsűrizését vállalná? 

Nagyon szívesen segítek ebben a versenyben is. December elején a Csingervölgyért Egyesület felkérésére zsűriztem az általuk meghírdetett alkotópályázaton. Így Bakonygyepest is képviseltem. A gyepesi rajz és festménypályázat elbírálásában szívesen részt vállalok. Ha időm engedi, talán egy novellával is igyekszem pályázni a ”Mit jelent nekem a modern Bakonygyepes?” témakörben.

Beszélne további terveiről?

Ha időm és egészségem engedi, a továbbiakban is támogatom Bakonygyepes kulturális életét. Ha lesz rá igény, irodalmi előadást is szívesen vállalok, már tervben van a Költészet napjára egy kis összeállításom. A festést is szeretném folytatni, talán még az újabb alkotásaim bemutatására is lesz lehetőség a kultúrházban. Számomra nagyon fontos a kultúra, a művészet és ennek átadása. Hogy miért? Erre válasz a hitvallásomnak is nevezhető Picasso-idézet: „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

Köszönöm a beszélgetést. További jó egészséget kívánok, hogy meg tudja valósítani elképzeléseit, nem utolsó sorban azt, hogy továbbra is tudja segíteni a bakonygyepesi közösséget.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szlotta Blanka

Budapesten születtem 2007.03.28-án. 2019 óta Bakonygyepesen élek. Általános iskolai tanulmányaimat a tósoki Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola és Óvodában végeztem. Jelenleg az Ajkai Bródy Imre Gimnázium tanulója vagyok.

Már 3-4 éves korom óta rendszeresen sportolok. Eleinte különböző táncműfajokban próbáltam ki magam, majd 2012-ben találtam rá a számomra legmegfelelőbb sportágra, a karatéra.

Még óvodás voltam, mikor karatézni kezdtem. Egy gyerekeknek szóló karatés sorozatot néztünk az akkori barátnőmmel, amiben egy fekete öves lány is szerepelt. Elhatároztuk, hogy mi is olyanok szeretnénk lenni, mint Ő. Azóta persze már más célokkal űzöm ezt a sportot. 11 éve vagyok büszke tagja az ajkai Sun-Dome Sportegyesületnek.

A karatéban elért jártasság szintjét övfokozatok jelenítik meg. A tanulói fokozat a „kyu”. Én jelenleg a mesteri fokozat előtt állok, tehát 1 kyu-s barna öves vagyok.

Legjelentősebb eredményeim a Világbajnokságon elért 1. és 2. helyezésem, ezen kívül kétszeres Európa-bajnok vagyok.

Gyepesen 2019. július 21-én léptem fel a Sportdélutáni bemutatók rendezvényén, ahol karate egyéni formagyakorlatot mutathattam be.

További terveimben a fekete öv megszerzése és a sport felé irányuló motiváltságom, szeretetem megtartása szerepel.

A városi és megyei „Jó tanuló-jó sportoló” elismeréseken kívül iskoláim is értékelték sporteredményeimet. Az általános iskola végén a Veszprémi Érsekség a Szent Imre Oklevéllel adományozott meg kiemelkedő tanulmányi eredményemért.