Kategóriák a helyi értéktár összeállításához

1. Híres emberek, csoportok:

2. Építmények:

• Szent István Király Római Katolikus templom (Plébánosok)
• Református templom (Papok) (képek1) (képek2)
• Egykori iskolák (katolikus, református)
• A mai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola (igazgatók)
• Egykori községháza (kép)
• Malmok: Heffler, Angermeier, Horváth, Kövesi, Barabás
• Tornácos lakóházak (1) (2): Vágó-féle ház, Gál Rómeó háza (1) (2), Köröspartiék háza, Csizmadia ház
  (Közép-Dunántúlra jellemző háztípus)
• Posta épülete – olvasókör, lövészegylet (kép1) (kép2)
• Helyreállított parasztbarokk lakóház a Vasvári Pál utcában
• Vasútállomás (kép1) (kép2)
• Vadászház (Kroyer-féle)

↑ Lap tetejére ↑

3. Emlékhelyek, szobrok:

• Templomkert: Nepomuki Szt. János szobra, Szent II. János Pál szobra, Emlékoszlopok az I.Világháború hőseinek, A II. Világháború hőseinek emléktáblája
• Templomban: Farkas Tibor szobrai: Szent István Király, Szűzanya
• (volt) harang
• Széchenyi utca: Szent István Király szobra
• Iskola előtt: II.Rákóczi Ferenc domborműve, Háborús hősök emlékműve, Emlékoszlop 1956, 1848 emlékére
• Szűzanya szobra
• Beréndi temető: Hannig András honvéd sírja
• Kőkeresztek: Szent István utca, Dobó Katica utca, Buszvégállomás, Széchenyi utca, Beréndi temető (2 db), Tósoki temető, Templomkert, Bajcsy-Zsilinszky utca
• Fémből készített kereszt (régi vasútállomás felé)
• Béka miniszobor: Bajcsy-Zsilinszky utca
• Liliom utca: Bányász család

4. A természeti környezet különlegességei:

• Nyíres
• Csalit
• Torna patak
• „Ruszki” (melegvízű) tó
• Kenderáztató tavak
• Major
• Fácános

5. Tárgyak:

• Hagyományos mezőgazdasági eszközök, szerszámok: eke (fából, vasból), tehénvakaró, kolompok, ostorok, kanászkürt, favilla, vonyogó…
• hajdani használati eszközök: kosarak (vesszőből, kukoricacsuhéból), zsomporok, seprűk (cirokból, fűzvesszőből), tollseprű, kenőtoll, kendervászonból készített textíliák, konyhai edények(agyagból, fémből, fából)…
• díszített tárgyak (Fafaragás: Gulyás János)…
• Városi Múzeumban: Takács- és szabócéh zászlója (1860-ból)
• Mini múzeum

6. Népszokások:

↑ Lap tetejére ↑

7. Viselet:

• sváb hétköznapi

8. Hímzés:

• gépi slingelés
• hímző tanfolyam

9. Étel:

• stercek, pogácsák, lepények, kugli, prósza, fánkok, gombócok, disznóvágásnál: sült vér…

↑ Lap tetejére ↑

10. Alkotók:

Festők, grafikusok (2011) (2014):

• Gombosi Lászlóné
• Papp Béla
• Kapolcsi Kovács Csaba
• Ozorai Sándor, Ozorai Sándorné
• Koronczai Zoltánné
• Kotsy Gézáné
• Szücs Wagner Magdolna

Kézművesek – egykori:

• Reviczky András kalapos
• Bécsi János kertész
• Grőber Sándor asztalos
• Szűcs István szűcs
• Rosta Károly üveges
• Molnár János kosárkészítő
• Baracska Kálmán cipész
• Jáger család kovács
• Badics család kovács,
• Názer Ferenc takács,
• Zarka János férfiszabó
• Kelemen Gyula fafaragó
• Horváth család, Szurics Kálmán, Gáncs Ernő fodrász

Lovas fuvarozók:

• Hajdú Ferenc, Gombosi Imre, Fódi Tibor,
• Orsós Tamás, Kroyerék, Hingerék, Bolláék

Ma is tevékenykedő kézművesek:

• Dománé Egervári Brigitta viseletkészítő,
• Vági Róbert cipész,
• Horváth Rita bőrműves,
• Radics Anita tojás díszítő
• Egervári Edina fodrász

↑ Lap tetejére ↑

11. Dal:

• Áldott legyen a perc… (Karácsonyi ének)
• Mikes induló kottája (PDF)

 

12. Versek, előadók:

• Józsa Károly: Harangjáték (vers)
• Egykori: Fódi Tibor zenész, Bécsi Mátyás zenész
• Ma is aktív: Vajai Károlyné szavaló

13. Könyvek, újságok, dokumentumok, fotók a településről:

• Tilhof Endre: TósokBerénd és temploma (Ajka, 2000)
• Tilhof Endre: Tósok hét évszázada (Ajka, 2001)
• Tomózer József: 150 év Tósok Berénden -150 Jahre in Duschigwehrend (Ajka, 2009)
• Csendesné Bosits Éva – Tilhof Endre: Külön is együtt (Tósok, Berénd, Tósokberénd) (Ajka, 2021)
• Csendesné Bosits Éva – Burján Károly: Tósokberéndi Hírmondó 2013, 2015/1-2, 2015/3-4, 2015/5-6, 2015/7-8

↑ Lap tetejére ↑

Adalékok Tósokberénd történetéhez
Domján János

Szobrok és keresztek képgalériája	A Czeiner család és Tósokberénd kapcsolata	Tósokberéndi céhrelikviák

↑ Lap tetejére ↑

Az első világháború áldozatai

↑ Lap tetejére ↑

Templomok Tósokberénden

Régi egyházi anyakönyvek (beréndi, tósoki, ajkai)

További katolikus, református és evangélikus anyakönyvek

↑ Lap tetejére ↑

Tósokberéndi malmok

A Torna patak a városlődi erdőben ered. Vízjárása eléggé szeszélyes, ez azonban nem akadályozta az embert, hogy partjain saját hasznára malmokat építsen. Amerre végigfolyik, szinte mindenhol megtalálhatjuk a hajdani molnárság nyomait.
A Torna ajkai szakaszán nem alakult ki nagymultú malomipar, nem voltak céhek.
Az első okleveles említés 1495-ből való. Az ezen okiraton feljegyzett Felső malom feltűnik 1660-ban és egy 1694-es összeíráson is. Pontos helyét ma már nem ismerjük.

A Torna patak malmai (1858)

Az 1876. évi soproni kereskedelmi kamarai kimutatás szerint Ajkán van :

• 4 db vízi fűrészmű
• 6 db vízimalom.

Mivel Tósokberénd és Bódé Ajkához tartozik, a rájuk vonatkozó adatok is idetartoznak.
Tósokberénden van 5 vízimalom és 1 vízi fűrészmű.

A malmok feudális állapota nem kedvezett a malomipar fejlődésének. Korszerűsítik őket, s ez a folyamat az 1890-es évektől kb. az I. világháború kitöréséig tart. Ebben az időben jelennek meg a forradalmasító hengerszékek.
Eddig még nem kiderített okból, a múlt század végén a zirci apátság kezdi eladogatni malmait. Így kerülnek magánszemélyek kezére pl. Tósokberénd malmai.

A gazdasági válság idején a molnárság helyzete nagymértékben rosszabbodik. A búza ára 32 pengőről 8 pengőre esett le.
Közvetlenül a II. világháború kitörése előtt Ajkán felépül a Timföldgyár és Alumíniumkohó valamint az Erőmű. Természetesen állandó vízkivételre volt szükségük a malmoknak, s ez éreztette hatását. A molnárok egyre többet panaszkodtak a kevés víz miatt, ami a szárazság idején úgyis kevés volt. A vízkivétel egyaránt érintette az ajkai és a tósokberéndi malmokat.

A II. világháború alatt nagyrészt megsérültek, a benn maradt gabonát elhordták.
Az élelmezés szükségessége miatt hamar rendbehozták őket. Sőt néhány helyen korszerűsítették is, pl. a Hefler féle malmot 1947-ben villamosítják, új szita és tisztítóberendezéseket alkalmaznak. Az ország szocialista átépítése során a malmok is állami tulajdonba mentek át. A kis teljesítő képességűeket leállítják nem kifizetődő voltuk miatt.

Sebő József: Ajkai malmok, molnárok (részlet)

---

Itt említem meg, hogy működött Berénden egy ún. szárazmalom is a (mai) Szt. István u. 87. számú házban, a Geiger család tulajdonában. E malomban, népszerű nevén olajütőben, ökör és/vagy lóvontatással olajos magvakból – leginkább tökmagból – olajat sajtoltak. Az 1940-es években szűnt meg, helyén épült fel Tósokberénd filmszínháza, amelynek tulajdonosa az államosításig Temesi József volt. (Ma pékség működik az épületben.)

Tilhof Endre: Tósokberénd és temploma (részlet)

---

Angermeier (Aporfi) malom

(több kép)

Alsó- v. Metsző- v. Hefler malom

(több kép)

↑ Lap tetejére ↑

Tósokberéndi Vigasságok

↑ Lap tetejére ↑