Városrészi turizmus – Bódé

„Járhatunk sokfelé a világban, láthatunk szép tájakat, óriási hegyeket, tengereket, sivatagokat, megfordulhatunk nagy és híres városokban, az otthont, a szülőföldet, azt a helyet, ahol önmagunkra és a világra eszméltünk, ahol  megtanultunk járni, beszélni, betűt vetni és a számok világával ismerkedni, soha nem tudjuk felejteni, ha akarjuk, akkor sem, de én sohasem akartam.
Számomra Bódé mindig szép, kedves, szeretett hely volt és maradt.” /Tatai Zoltán/

 

 

Bódé Veszprém vármegye ajkai járásában található településrész.

Bódé befogadó, megújulni képes, jövőben bízó városrész

TÖRTÉNETE:

A falu homokbányájából egy mára eltűnt kora bronzkori lelet, egy halotti urna, majd még ugyanezen évben sírmelléklet, cseréptöredék, és agancsdarab került elő, tehát már akkor is éltek itt emberek.

A falu Szent István idején már létezett. 1359-ben Odó zirci apát a falut egy vízimalomra cserélte, amely a Tapolca-patakon állt.

1444-től a tizedjavadalma a veszprémi püspököt és a veszprémi várat illette.

1531-ben a falu földesura Essegvári Ferenc, 3 adózó porta, 3 puszta telek, 6 család van. 1552-ben a lakói elhagyják.

1570-ben lakatlanlanként jegyzik, és majd kétszáz évre rá, 1747-ben is.

1751-ben viszont már katolikus lakosságról tudunk. Először a városlődi, majd a kislődi plébánia fíliája.

1779-ben a lakosság száma 30 fő.

1757-ben II. József által elrendelt népszámlálás Ampruszter Lajos földesúr 45 katolikus jobbágyát jegyzi fel.

A Bóday család 1805-ben építi fel itt a kúriáját.

1809-től 1818-ig a katolikusok Ajkarendekhez tartoznak, onnantól fog 1944-ig, a helyi plébánia megalapításáig Tósokberéndhez.

1828-ban a Bóday és Kramarics család a földesúr. 1848-ban 3 személy vonul hadba, az egyikük sorozás által, a másik kettő önkéntesen.

1860-ban katolikus iskola épül. 1902-ben három ház ég le egy tűzvészben.

1912-ben épült az új iskola. 1924-ben könyvtár létesül.

1927-ben épül meg a Csinger-patak hídja.

1944-ben az akkori veszprémi püspök, Mindszenty József a tósokberéndi plébániáról leválasztva a helyi egyházközséget, megalapítja a bódéi plébániát.

A hívek pénzügyi lehetősége csak 1949 augusztusában teszi lehetővé a templom építésének elkezdését, de a Rákosi-korszakban kibontakozó vallásüldözés igencsak megnehezíti az építkezők dolgát.

A készülő templomra a „paplak” kifejezést kell használniuk, hogy megtévesszék az ÁVH-t.

Ajkához csatolva

belügyminiszter a falut 1950. szeptember 6-i hatállyal csatolta Ajkához, a csatolt települések közül elsőként.

1952-ben elkészül a „paplak”. Badalik Sándor Bertalan püspök és Máté János apát szenteli fel az új templomot.

1955-ben megalakul a rövid életű X. (tizedik) Április 4. Tsz., ami egy év múlva beolvad az ajkarendeki téeszbe.

1964-ben az iskolát kibővítik, de 1972-ben a Csingervölgyivel vonják össze (valójában megszüntetik). A volt iskolaépület már nem működik.

1978-ban elkészül az üzletház, benne postával, orvosi rendelővel.  Jelenleg Közösségi Házként üzemel, helyszínül szolgál rengeteg helyi programnak, rendezvénynek!

1980-ban templomtorony épül, új harangokat is húznak bele. 1989-ben megszűnik a könyvtár.

1993-tól épül ki a gázhálózat.

Bódén jelenleg 3 civil közösség működik: Nosztalgia Nyugdíjas klub, Táltosok Társulata és a Bódéért Hagyományőrző Egyesület.

 

Bódé "kapuja"